2014. május 8., csütörtök

Emlék

Sziasztok!
Új rész:) Ha tetszik komizzatok. Jó olvasást!
Puszi:
         Eszti xxx


Kesha szemszöge:

Zayn egész éjszaka itt maradt velem. Elöszőr nem örültem, de utána történt valami... elkezdtünk beszélgetni. Mindenféléről. Kiderűlt egész jó fej a srác. Viszont ez nem változtat azon, hogy a többieket utálom. Ez így is fog maradni. Ránéztem az órára. 11:38. Felkeltem az ágyból és becsoszogtam a fürdőbe.  Rossz ötlet volt belenézni a tükörbe. Kis híján szívrohamot kaptam. a hajam kócos, az arcom tiszta ekete mivel lefolyt a tegnapi sminkem. Gyorsan rendbeszedtem magam. Gyomrom hangos korgással adta tudatomra, hogy kéne valami mást is enni a sajton kívűl. Kicsaptam a szobaajtómat és leugráltam a lépcsőn.
-Jó reggelt- köszöntek a fiúk
Bólintottam eggyet köszönés képpen. Kiyitottam a hütő ajtajt és keresgélni kezdtem.
-Tessék- nyújtott felém egy szendvicset Zayn
-Köszi, baby- mosolyogtam rá
-Hát itt meg mi történik?- húzza fe a szemöldökét Louis
Igen. Kimondtam a nevét. Illetve gondolatban kimondtam a nevét.
-Semmi. Mi történne?- harapok bele a szendvicsbe
-A szemünk láttára flörtölsz Zaynnel- csattant fel a göndör gyerek... illetve Harry. Ezt még szokni kell
-Én nem flörtöltem vele csak megköszöntem a szendvicset. Amúgy meg ha olyan kedvem van meg is csókolhatnám- vontam vállat
-Jobb lenne ha inkbb befognád- szólt közbe Liam
Meglepetten néztem rá.
-Úgyis csak rosszat tudsz mondani- emelte feljebb a hangjt
-Bazdmeg felejtsétek már el azt a kibaszott újságot- kiabáltam
Szólásra nyitotta volna a száját de megelőztem
-Nem is ismertek! Miért alkottok rólam véleményt úgy, hogy nem is ismertek?- mondom inmáron teljesen nyugodt hangnemben
-És akkor te miért alkotsz rólunk véleményt úgy, hogy nem is ismersz?-  kiabált továbbra is Liam
-Azért- folytattam nyugodt hangnemben- mert egyszer elvittem a legjobb barátnőm hugát egy dedikálásra és azt mondtátok, hogy későn jött, pedig csak hátra sodródtunk a tömegbe egyedűl Zayn volt az aki csinált vele fényképet. Görcsbe rándúlt a gyomrom mikor megláttam szegény arcát. Amikor hazaértünk berohant a szobájba és csak sírt.- idéztem fel ezt a szívszorító emlémket.
Körbe néztem a fiúkon. Mindenki megdöbbenve hallgatott. Volt aki táltott szájal nézett.
Felmentem a szobámba. Gondolkozzanak csak....

1 megjegyzés: